Ma a polimer anyagokból készült kommunikáció felváltotta fémtársaik nagy részét. Az acél azonban továbbra is a csővezetékekben használt ötvözet marad. Az acélcsövek egyik fő jellemzője, amely befolyásolja a hozzáférhetőséget, az átmérő. Ez a mutató kötelező az építési tervek elkészítésekor. Az acélcsövek átmérőjét a vonatkozó GOST szabályozza.
Tartalom
Acélcsövek típusai gyártásuk módszerével
Acélcsöveket használnak a vízellátó rendszerek és a gázvezetékek fektetéséhez. Az ilyen termékek számos pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, többek között nagy szilárdság, ellenállás a lineáris tágulással szemben. Az ilyen termékek jelentős hátránya, hogy gyengén ellenállnak a maró hatásoknak. Minden acélcsövet az előállítás módja és rendeltetése szerint osztályoznak.
Az acélcsövek egyik leggyakoribb típusa az elektromos hegesztés. Hosszanti varratnak is nevezik őket. Acéllemezből készülnek. Az elektromos hegesztőberendezések használata lehetővé teszi, hogy kicsi, egyenletes varratot kapjon. Az ilyen csöveket vízellátó vezetékek és gázátviteli rendszerek lefektetésére használják. Az ilyen típusú csővezetékek átmérőjét meglehetősen könnyű meghatározni a szabályozási dokumentumok (GOST 10704-91) segítségével. A szakaszméretek tartománya ebben az esetben 10-1420 mm.
A következő típusú acélcsövek spirálvarratok. Az ilyen termékek acélból készülnek, amelyet tekercsben állítanak elő. Az előző típushoz hasonlóan ezeknek a részeknek is van egy varrata, azonban ez nem különbözik a minimális szélességben. Így a spirálcsövek nem képesek ellenállni a nagy nyomásnak (ellentétben az elektromosan hegesztettekkel). Emiatt nem használják gázszállító rendszerek fektetésére. Ezeket a termékeket a GOST 8696-74 szabályozza.
A modern ipar lehetővé teszi olyan szerkezetek gyártását, amelyeknek nincs varrata. A varrat nélküli csövek speciális vakokból készülnek. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen termékeket kétféle módon készítik: meleg és hideg.A GOST-ban az acélcsövek átmérőjét a termékek egyéb geometriai jellemzőit tartalmazó speciális táblázatok írják elő, ami egyszerűbbé teszi a keresést. A varrat nélküli alkatrészeket a GOST 8732-78 és a GOST 8734-75 szabályozza.
A varrással nem rendelkező termékek átmérője 10 és 550 mm között mozog. A varrat hiánya jelentősen megnöveli e csövek szilárdsági jellemzőit, ami lehetővé teszi őket a kritikus kommunikációban.
Jegyzet! A normatív dokumentáció a varrat nélküli termékeket ellenőrzi, azonban csak a 250 mm-nél kisebb átmérőjű alkatrészekre vonatkozik.
Acélcsövek átmérõi: mire szolgálnak ezek a mutatók és hogyan határozzák meg azokat
A víz- vagy gázvezeték átmérőjének pontos értékének ismeretében lehetővé válik a kommunikáción keresztül szállított anyag térfogatának kiszámítása. Az ilyen csövek építkezéshez való felhasználása megköveteli a gazdasági rendszerek kiszámításához szükséges méretjellemzők egyértelmű meghatározását.
Ilyen például a fűtési rendszer. Az ilyen kommunikációkban a csövek átmérőjét egyértelműen ki kell számítani, hogy a téli időszakban a rendszer egyenletes fűtést biztosítson a lakóhelyiségekben.
Manapság az acélcsövek átmérőjének kiszámítására számos általános módszer létezik. A szabályozási dokumentumokban található mérettáblázat a legegyszerűbb. Ezt a paramétert online számológépekkel is meghatározhatja. Az ilyen programok a hálózat speciális webhelyein találhatók, ezért nem nehéz megtalálni őket.
Matematikai kifejezések segítségével független számítást végeznek a kommunikáció átmérőjéről. A képlet típusa a kommunikáció operatív céljától függ. Például a következő egyenletet használjuk a fűtőcső átmérőjének meghatározásához:
D = sqrt ((3,14 x Q) / (V x DT)), ahol:
D - átmérő (belső);
Q a hőáram, kW-ban kifejezve;
V a csővezetéken keresztül szállított anyag sebessége (m / s-ban mérve);
DT a hőmérséklet különbsége a rendszer kezdő és befejező pontjánál (bemenet / kimenet);
sqrt - négyzetgyök.
Ez a képlet lehetővé teszi, hogy meglehetősen pontosan meghatározza a cső átmérőjét. Ennek a mutatónak a diagramokban való megjelölése lehetővé teszi a szükséges nyomás és a szállított anyag mennyiségének időegységenkénti helyes kiszámítását.
Milyen csőátmérők léteznek: fajtáik
Ma az átmérőket több típusra bontják, attól függően, hogy ez az érték pontosan mi jellemzi. Ennek a paraméternek a számításokhoz történő használatához ajánlott tanulmányozni az átmérők típusait.
A csövek névleges mérete (DN). A cső belső terének mutatója. Ezt a paramétert mm-ben vagy hüvelykben számítják ki. A második esetben az értéket kerekítik. Ennek a paraméternek az ismerete lehetővé teszi a csövekhez szükséges méretű kiegészítők (szerelvények) kiválasztását.
Névleges átmérő. Ez a mutató nagyon hasonlít az előző típushoz, de vannak bizonyos eltérései. Például a névleges paraméter fő jellemzője a nagy pontosság, amely nem tolerálja a kerekítést.
Belső átmérő (Du). Ez a mutató egy fizikai mennyiség, amelyet mm-ben mérnek. A belső átmérőt a csővezeték áteresztőképességének kiszámításához kell használni. Ezt az értéket nem szabad összekeverni a névleges csőátmérővel.
Jegyzet! Ennek a paraméternek a kiszámításához van egy speciális képlet: Dy = Dн - 2S.
Külső átmérő (Dн).E paraméter szerint az összes acélból készült cső 3 fő csoportra oszlik: kicsi, közepes és nagy. Minden csoportnak megvan a maga mérettartománya és célja. Az indikátor meghatározásának legegyszerűbb módja az acélcsövek táblázata. Az ilyen termékeket szabályozó GOST-ok könnyen megtalálhatók az interneten a böngésző keresőmezőjével.
Meg kell jegyezni egy ilyen paramétert, mint a falvastagság. Ez az érték fizikai és befolyásolja az alkatrész minőségi jellemzőit. Például a termék térfogata és tömege a falak vastagságától függ. A falvastagság mm-ben van kiszámítva. Meghatározásához gyakran a következő egyszerű képletet használják:
t = Dн - Dу
Csőátmérő mérőrendszerek: asztal (hüvelykben és milliméterben)
Termékeket, amelyek átmérőjét hüvelykben számolják (például 5 hüvelyk), vízvezetékek és gázszállító szerkezetek fektetésekor használják. Az interneten találhat táblázatot, amely ezt az értéket milliméterben és hüvelykben is tartalmazza. Néhány séma egyesíti mindkét mérési rendszert, ami nagyon kényelmes. Egy öt hüvelykes cső megfelel a szokásos 125 mm-es furatnak.
A csövek átmérőjének hüvelykben történő mérését a víz- és gázvezetékek telepítése során használják, mivel ez egyszerűsíti az általános számítást. Egy hüvelyk 25,4 mm. Fontos megjegyezni, hogy egy cső mérésekor az 1 hüvelyk más méretű, nevezetesen 33,5 mm. Ezt egészen egyszerűen meg lehet magyarázni: a csövek méreteit a belső átmérő, nem pedig a külső számítja ki. A bekötési terv és diagram elkészítésekor ezt az eltérést figyelembe kell venni. Ez az információ lehetővé teszi, hogy megválaszolja a cső átmérőjének mérésének kérdését és elkerülje a hibákat.
1. táblázat: DN milliméterben és hüvelyk méretben az acélcsövekhez:
DN, mm | Menetátmérő, hüvelyk |
150 | 6″ |
40 | 1 1/2″ |
80 | 3″ |
15 | 1/2″ |
100 | 4″ |
32 | 1 1/4″ |
50 | 2″ |
125 | 5″ |
25 | 1″ |
Hasznos információk! Általános szabály, hogy csak acéltermékek telepítésekor nem merül fel probléma, mivel ezeket hüvelykben mérik. Amikor azonban szükségessé válik a régi acél kommunikáció műanyagra cserélése, zavart okozhat. Ezért érdemes emlékezni arra, hogy a tényleges és a metrikus hüvelykméretek eltérnek.
A legtöbb esetben a hüvelykes csövek telepítése nem okoz nehézségeket. Az eltérés jellege az értékesített és névleges átmérővel ellátott acéltermékek (víz és gáz) megnevezésében rejlik, míg valós keresztmetszetüknek más méretei vannak. Példa egy cső méretének egyszerű kiszámítására, amelynek külső átmérője 140 mm, a falvastagsága 5,5 mm.

A kommunikáció tervezésénél a hibák elkerülése érdekében figyelembe kell venni a cső külső és belső átmérőjét is.
Egyszerű egyenletet használnak a tényleges átmérő meghatározásához:
D = Dн - t x 2
A szükséges értékek bevezetése után ez a képlet a következő formát ölti: D = 140 - 5,5 x 2 = 129 mm. Ez a mutató megfelel a cső valós átmérőjének, amelyben a külső fal szakasza 140 mm. Azonban a hüvelyk alakú cső névleges furata vagy belső átmérője (vagy millimétere) a domináns érték. Ebben az esetben ez az érték 125 mm, erre készül a legtöbb építési számítás.
Az acél- és műanyagcsövek összekapcsolásához speciális átmeneti elemeket - szerelvényeket - használnak. Ezek az adapterek lehetővé teszik két különböző keresztmetszeti paraméterű cső csatlakoztatását, amelyek különböző anyagokból készülnek. Annak érdekében, hogy a kommunikáció telepítésekor vagy cseréjében ne okozzon hibát, ajánlatos figyelembe venni az acélcsövek külső és belső átmérőjét is.
A csövek külső átmérője (Dн): acéltermékek osztályozása
Mint fent említettük, a belső és a külső átmérő eltér egymástól.Az elsőt a csővezeték-szerkezetek egyes elemeinek kijelölésére használják. Az acéltermékeket a belső átmérő szerint is értékesítik. Ez a mutató akkor fontos, ha vízellátó rendszer vagy gázvezeték telepítési számításait kell elvégezni. Viszont a külső átmérővel meghatározzák a csővezeték szilárdsági jellemzőit és mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenállását.

A külső átmérő lehetővé teszi a cső szilárdságának és sérülésekkel szembeni ellenállásának meghatározását
Az acélcsövek külső átmérője az a jellemző, amely alapján az ebből az anyagból készült termékeket osztályozzák. Ettől a paramétertől függően három fő típusú csővezeték létezik:
- kicsi;
- közepes;
- nagy.
A kis csoportba tartozó csövek átmérője 10 és 102 mm között van. A közepes méretű termékek keresztmetszete 102 és 426 mm lehet. A nagy acélcsövek átmérőtartománya 426 mm-től kezdődik. Viszont ajánlott a belső átmérőt a táblázat szerint meghatározni.
A kis csöveket lakóépületek kommunikációjának telepítésénél használják. A városi vízi közlekedési vonalak közepes méretű termékek felhasználásával kerülnek lefektetésre, és azokat az olaj (nyers) kitermelésével foglalkozó vállalatok is aktívan kihasználják. A fő acéltermékek alkalmazási területei az olaj- és gázszállítás. A fővonalakat nagy részekből állítják össze. A gázvezetékek átmérője legfeljebb 1220 mm lehet.

Az acélcsövek köre meglehetősen széles, mivel ezeket a termékeket minden olyan területen használják, ahol kommunikációra van szükség
Az acélcsövek szokásos átmérõi: táblázat és leírás
A belső átmérő megtalálásakor a feltételes átjáró méretének megfelelő mutatót 0-ra vagy 5-re kerekítjük. Így ennek a jellemzőnek a meghatározásakor a méretet a metrikus rendszer legközelebbi paraméterére standardizáljuk.
Kapcsolódó cikk:
GOST acélcsövek: a minőségi termékek alapvető szabványai
Különböző típusú fémtermékek. Csőváltozatok. Gyártási módszerek. Az acélcsövek műszaki jellemzői a szabvány szerint.
Ezen információk ismeretében könnyebb kiszámítani a csőátmérőt. Hogy ezt a paramétert milliméterben és hüvelykben mérik, azt már fentebb elmondtuk.
Jegyzet! A szervizelhetőség miatt a legelterjedtebbek a 426–1220 mm átmérőjű termékek. Ezeket az acélcsöveket fővezetékként használják gáz- és olajvezetékekhez, csatornákhoz, valamint a mezők öntözéséhez használt szerkezetekként.
Lakóépületekben acél vízvezetékeket használnak, amelyek átmérője 15 vagy 20 mm (néha 32). A szennyvízhez nagyobb termékeket használnak, ami a vízelvezetés szükségességének köszönhető. A fűtési rendszerek kis csövekből állnak.
2. táblázat: Az átmérő hatása a működési területre:
Működési kör | Átmérő, mm |
Vízvezeték lakóépületekben | 15-32 |
Gázvezetékek lakóépületekben | |
Csatornarendszerek | 50-100 |
Gáz- és olajszállító vonalak | 426-1220 |
A normatív dokumentumok részletesebb táblázatokat tartalmaznak, amelyek nemcsak a szakaszról, hanem más geometriai jellemzőkről is tartalmaznak információkat. Ezek a legegyszerűbb módszerek a csőátmérő meghatározására (milliméterben és hüvelykben). Fontos megjegyezni, hogy speciális táblázatok segítségével kiszámíthatja az acél és más típusú csövek szükséges keresztmetszeti mutatóját (belső vagy külső).
Az acélcsövek átmérőjének meghatározása: GOST-asztal vastagságokkal
A szabályozási dokumentációban található speciális táblák használata lehetővé teszi a szükséges paraméter nagyon gyors meghatározását. Ez lehet belső vagy külső átmérő, és feltüntetik a kiegészítő geometriai jellemzőket, például a falvastagságot, a tömeget stb.
Meg kell jegyezni, hogy a fémcsövek külső átmérője és a DU közötti különbség elérheti a 7 mm-t (a hengerelt fém típusától függően). Például a villamos hegesztett acél alkatrészek, amelyeket a közüzemi vezetékek telepítésénél használnak, 5-10 mm-rel eltérhetnek ezekben a mutatókban.
3. táblázat: A villamos hegesztésű acélcsövek átmérői és vastagsága:
Belső átmérő (Dу), mm | Külső átmérő, (Dн) mm | Falvastagság, mm |
80 | 89 | 3 |
15 | 20-22 | 1,5 |
50 | 57 | 3 |
100 | 108 | 3,5 |
32 | 42 | 2 |
20 | 25-28 | 1,5-2 |
40 | 48 | 3 |
25 | 30-32 | 2 |
A termék kiegészítőjét jelző fő mutató kétségtelenül a belső átmérő. A csöveket a külső keresztmetszeti érték is jelöli, ami a mechanikai ellenállás kiszámításának előfeltétele.
Jegyzet! A hüvelykes jelöléssel ellátott termékek méretét legkönnyebben táblázatos módszerrel lehet meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy az acélvezetékek más anyagból (például műanyagból) készült csővezetékekkel történő összekapcsolásakor nemcsak Du-t, hanem Dn-t is figyelembe kell venni.
A táblázatos módszer népszerűsége annak köszönhető, hogy a kombinált csővezeték-szerkezetek gyakoriak a modern világban. Az ilyen rendszerek acélcsöveket és polimer elemeket (szerelvényeket) tartalmaznak.
Acélcső asztal: átmérők, hengerelt méter ár
Ezen termékek egy méterének költségét a tömegük határozza meg. Ebben az esetben egy bizonyos kapcsolat nyomon követhető: minél vastagabb az acélból készült termék, annál nagyobb a súlya. Az interneten számos olyan táblázatot találhat, amely információkat tartalmaz a különféle alkatrészek árairól, a belső átmérő szerint osztályozva. Az acélcsövek a középső árszegmensbe tartoznak. Drágábbak, mint a polimerek, de szilárdságukban és nyomásállóságukban felülmúlják őket.
Meg kell jegyezni, hogy az acélcsövek gyártásához különféle ötvözetek és védő adalékok használhatók. Ez befolyásolja a termékek végső költségét is. Például a horganyzott alkatrészek vagy a rozsdamentes acélcsövek ára magasabb, mint a közönséges acélból készült elemeké.
4. táblázat: A legnépszerűbb acélból készült víz- és gázvezetékek költsége:
DN, mm | ár, dörzsölje. (1 m-re) |
50 | 80-170 |
15 | 32-70 |
40 | 80-108 |
32 | 53-95 |
20 | 40-50 |
Így a vízvezetékek és a gázszállító termékek átmérője befolyásolja azok költségeit. A 100 mm-nél nagyobb keresztmetszetű alkatrészeket gyakorlatilag nem használják a mindennapi életben. Az ilyen csövek költsége meglehetősen magas, mivel 1 m-es alkatrész súlya meghaladhatja a 10 kg-ot. A legnehezebb cső átmérője 1220 mm, falvastagsága 16 mm. Egy ilyen alkatrész méteres tömege körülbelül 475 kg.
Az átmérő szükséges jellemző, amely nélkül a csővezeték szerkezetének elhelyezése lehetetlen. Ennek a paraméternek a meghatározásakor egyértelműen meg kell érteni, hogy többféle változata létezik. A vonatkozó szabályozási dokumentumokban található táblázatokban az acéltermékek belső átmérőjét szokták feltüntetni. Ha úgy dönt, hogy egy speciális képletet használ a szakasz meghatározásához, ajánlott figyelni a megoldást tartalmazó példákra.