A fenntartható lakások építésének divatja előreláthatóan visszaadta a faházak népszerűségét korábbi népszerűségüknek. Ennek a természetes anyagnak tagadhatatlan előnyei vannak: gazdaságos, tartós, esztétikus, alacsony hővezető képességgel rendelkezik, és lehetővé teszi, hogy egy nagyon különleges mikroklímát hozzon létre a helyiségben. A penész, a penész és a nedvesség azonban mindezeket az előnyöket tagadhatja. A helyzetből való kiutat a faház falainak párazárása jelenti.
Tartalom
Miért van szükség egy párazáróra a faház falaihoz?
A fa egyik megkülönböztető jellemzője a "lélegzés" képessége. A régimódi módon épített egyszerű faházakban ez elegendő volt ahhoz, hogy elegendő gőzkeringést biztosítson a belső tér és az utca között.
A modern házakban nemcsak a környezetbarátság, a költség és a szépség játszik fontos szerepet, hanem az energiatakarékossági előírások betartása is. Emiatt egy közönséges fából készült fal valójában többrétegű pite lett fából, szigetelésből, vízszigetelő anyagokból és befejező anyagokból.
Ez a réteg megakadályozza a szabad gőzkeringést. Ennek eredményeként felhalmozódik a szigetelésben, deformálódik és csökkenti a hőszigetelési jellemzőket, a kondenzátum pedig fokozatosan tönkreteszi a fát, provokálva a penész és a penész kialakulását, megváltoztatva a rönkök alakját, provokálva a repedések kialakulását és megtörve az ízületek feszességét. Így szükségessé vált egy újabb réteg hozzáadása a falitortához párazáró.
Azonban még a modern faház nem mindig szükséges a párazárás. A baltával vagy kézzel fűrészelt fával aprított kocsi, félkocsi, a benne rejlő természetes magas páratartalom miatt, sok éven át kiszáradhat, nem engedve, hogy belső munkába járjon. Ebben az esetben a párazáró felszerelése lehetővé teszi az építési idő jelentős megtakarítását, megvédve az anyagot a bomlástól és gombától, valamint a szigetelést a nedvesség felhalmozódásától.
Hasznos tanácsok! A ragasztott vagy lekerekített fa még a gyártási szakaszban is elveszíti a nedvesség legnagyobb részét, a szokásos gyári méretek és a barázdák lehetővé teszik a falak telepítésekor a jelentős tömörség elérését, ami lehetővé teszi, hogy ne használjon párazárót.
Érdemes figyelni a szigetelésként használt anyagra is. Például az ásványgyapot, amely az egyik leggyakoribb hőszigetelő anyag, elnyeli a nedvességet, fokozatosan kezd leülepedni, deformálódni és védő tulajdonságai csökkennek. Ez magában foglalja a párazáró réteg kötelező használatát. Az ásványgyapottól eltérően a habot úgy fektetik le, hogy az illesztések légmentessé váljanak, és maga a párazáró anyag teljesen át nem ereszti a nedvességet.
A faház gőzzáraként használt anyagok fő típusai
A párazáró falak anyagának megválasztása sok tényezőtől függ: attól, hogy a házat hogyan tervezik szigetelni - kívül vagy belül, az épület állapotától, az anyagi lehetőségektől, a szigetelés típusától.

Megerősített film nagy sűrűségű
A legdemokratikusabb párazáró típus egy polietilén (jobban megerősített) film. Megfizethető, de nem erős vagy tartós. Legfőbb hátránya a teljes lég- és nedvességállóság, amely a nedvesség felhalmozódásához vezet a felületen, és jelentősen csökkenti annak párazáró tulajdonságait.
Hasznos tanácsok! A polipropilén fólia mentes a polietilén fóliában rejlő néhány hátránytól. Erősebb és cellulózszálakat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a kondenzációt.
Alumínium bevonattal ellátott laminált műanyag fólia vagy több mint 0,02 mm vastag alumínium fólia nemcsak párazárást biztosít, hanem a házba visszaveti a hőt, optimális energiamegtakarítást biztosítva.
Kapcsolódó cikk:
A ház falainak szigetelése az iparvágány számára: válassza ki az anyagot és a telepítés módját... A szigetelés típusának megválasztása. Az anyagok jellemzői, előnyei és hátrányai. A telepítés fő szakaszai.
A fóliával borított polimerek (habosított poliprofen és penofol) és az üvegszál egyesítik a gőz és a hőszigetelés jellemzőit.
A külső faház falainak páraelzárásához gyakran tetőfedő anyagot is használnak, és a választás bitumenes, kétoldalas bevonattal történik.
A diffúziós membrán kiváló teljesítményjellemzőkkel rendelkezik. Ennek a lélegző, tartós anyagnak több rétege lehet, egy- és kétoldalas, emellett hidro- és hőszigetelést biztosít. Hátrányai közé tartozik a magas költségek. Ezenkívül nem alkalmas párazáró külső falakhoz.
Fontos! A párazárást nem szabad összekeverni a vízszigeteléssel. A vízszigetelés megakadályozza a víz bejutását, míg a párazárás megakadályozza a páralecsapódást és elősegíti a normális légkeringést.
A közelmúltban egyre népszerűbb a faházak falának párazárása isospan - kiváló minőségű, páraáteresztő membránok és filmek, amelyek különböző erősségűek és sűrűségűek. Az izosztán páraelzáró használati útmutatójában található egyszerű és világos utasítások megkönnyítik azok telepítését még egy tapasztalatlan építtető számára is.
A faház falainak párazáró felszerelésének jellemzői
A párazárás a ház szigetelésének fontos állomása. A telepítés technológiája attól függ, hogy külső-e vagy sem a ház belső szigetelése, ami viszont függ az épület állapotától, a rönkök típusától stb. Tehát, ha egy régi faház szigetelésére és megjelenésének javítására van szükség, a szigetelést kívülre szerelik. Ha a ház új, vagy a külső befejezés szakasza befejeződött, a ház belülről szigetelt.

A párazárás kiegészíti a szigetelés tulajdonságait és meghosszabbítja az egész szerkezet élettartamát
Páraelzáró felszerelése egy faház külső szigeteléséhez
A kerek rönkökből álló ház külső falára fektetve a párazárót, nem hagyhat szellőzőréseket.Szerepük az, hogy maguk a rönkök találkozásánál töltsék ki az üregeket. Ha a házat egy sima négyzetből vagy téglalap alakú rúdból állítják fel, akkor lehetetlen a párazáró réteget közvetlenül a fára fektetni. Ez megzavarja a gőz keringését. A rönkökön meg kell tölteni a léceket 2,5 cm vastagságban, 1 m-es lépésekben. És csak ezután helyezheti el a párazáró anyagot, rögzítve azt egy építőipari tűzőgéppel.
Ezután felszerelik a lécezést, amelyre a hőszigetelést ráfektetik, a vízszigetelő fóliát ráhúzzák, végül a külső simításra lépnek.
Ez az opció lehetővé teszi a különleges beltéri klíma fenntartását annak a ténynek köszönhető, hogy a házban lévő fa nincs elrejtve a dekoráció alatt. Nemcsak rönkházakhoz, hanem keretházak, elegendő egyszerűségben különbözik, ami lehetővé teszi, hogy saját kezűleg végezze el a falak páraelzárását egy faházon kívül.
Vannak azonban bizonyos hátrányai is. A fának teljesen megszáradnia kell, ami több mint egy évig is eltarthat. Ezért ez a lehetőség nem túl alkalmas új épületekhez. Ezenkívül az illesztéseket tömítőanyaggal kell kezelni, a hornyokat mindkét oldalon ki kell fúrni, szigetelésként csak hidrofobizált anyagokat lehet használni. Az ilyen szerkezet élettartama nem különbözik tartósságában.
Páraelzáró felszerelése egy faház belső szigeteléséhez
A faház falaihoz belülről is lehet gőzzárat telepíteni. Ehhez a falakat alaposan megtisztítják és antiszeptikus vegyülettel kezelik. A tetejére egy léc léc van felszerelve. A lécek között szigetelést fektetnek, és a tetejére párazáró réteget szerelnek. Széles fejű kapcsokkal vagy szegekkel van rögzítve.
Ha diffúziós membránt használnak párazáróként, akkor azt közvetlenül a szigetelésre fektetik. Ellenkező esetben a hőszigetelés és a párazáró között körülbelül 5 cm távolságot kell hagyni, a filmnek jól meg kell nyújtani, különben védő tulajdonságai csökkennek. A burkolat a párazáróhoz van rögzítve, és a befejező belső tér már rajta van. A köpeny és a fólia közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 3 cm, különben károsodik a szabad keringés, és a filmre felhalmozódott nedvesség nem párolog el.
A faház falainak párazáró elrendezésének általános szabályai
Számos általános szabály létezik, amelyek lehetővé teszik a kívánt anyag megfelelő kiválasztását és telepítésének elvégzését.
A nedvesség bejutásának megakadályozása érdekében a fóliát legalább 2 cm átfedéssel rögzítik, több rétegben is lefektethető, de a teljes párazáró réteg nem haladhatja meg a 4 mm-t. Az ízületeket speciális öntapadó szalaggal kell lezárni. Ha fóliát használtak párazáráshoz, fémezett szalagot használnak.
Nagyon fontos kitalálni azt is, hogy melyik oldalon helyezzük el a gőzzárat. Más szavakkal, határozza meg, hogy a faház falainak páraelzáródása melyik oldal belső és melyik külső. Például a fóliát a szigetelés világosabb oldalával kell lefektetni. Hasonlóképpen, a párazáró sima oldala mindig illeszkedik a szigetelésbe, a gyapjas oldal pedig kifelé. A párazáró fényes oldalát, beleértve az alumíniumréteget is, mindig belül fektetik. A külső falak szigetelésénél az anyag sima oldalának a fal mellett kell lennie, és a durva oldalnak mindig az utcára kell néznie.
Így megtudtuk, mennyire fontos megakadályozni a penész, penész és a túlzott nedvesség kialakulását egy faházban.A falak páraelzárója, megfelelő elrendezés mellett, nemcsak meghosszabbítja az épület élettartamát, de nem is rontja esztétikai megjelenését.